3.

Mikor végre sikerült abbahagynunk a párnacsatát mindketten fáradtan dőltünk az ágyba.
Csak feküdtünk és néztük a plafont.
-De most komolyan. Van valami köztetek?- kérdeztem.
-Hát... nem tudom. Elhívott holnap délután egy kis sétára a városban..- teljesen vörös lett, miközben ezt mondta. Láttam rajta, hogy Niall teljesen elvarázsolta.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁ!- kiabáltam.- Komolyan?
-Shhh. Nyugi már! Csak megmutatja a várost.. alig volt időnk körbenézni, mióta itt vagyunk.- vigyorgott, de tudtam, hogy ő sem csak egy baráti találkának veszi ezt, mivel nem is volt az.
Még sokáig beszélgettünk és egyikünk se tudja mikor elaludtunk.
Reggel mikor felkeltünk kimentem csinálni reggelit. Ha együtt vagyunk Diával mindig én főzök. Mikor kész volt a kaja, bementem, hogy szóljak neki. Én azt hittem, hogy alszik, de természetesen kockult.

-Ha már felébredtél, nyugodtan kijöhettél volna segíteni..- mondtam szemrehányóan.

-Úgy ismersz?- vigyorgott.



Ilyenkor mindig úgy fel tud húzni. De általában ez nem tart pár percnél tovább, ahogy most sem.
5 perc múlva már a pultnál ültünk és tömtük magunkba a rántottát és a palacsintát.
-Na és mit fogsz ma felvenni?- kérdeztem.
-Ötletem sincs. Ugye segítesz?- nézett rám bociszemekkel.
-Persze.- röhögtem az arca láttán.
-Ugye tudod, hogy most aranyos akart lenni a fejem és nem nevetséges?
-Aranyos is volt.- nevettem tovább.
-Aha, látom...
Később kitaláltuk mit fog felvenni Dia, amikor meg indult a randira, mert ez határozottan randi, akkor indultam én is haza.

Annyira izgultam, Dia helyett is. Tűkön ültem estig, amíg haza nem ért és fel nem hívott.

-Szia!

-Szia! Milyen volt? Mit csináltatok? Hol voltatok? Mesélj már!

-Ha nem hagysz szóhoz jutni, nem tudok mesélni.

-Jól van na! Na, mi volt???

-Sétáltunk a Temze partján, voltunk kajálni, aztán felszálltunk a London Eye-ra.

-Felszálltál vele a London Eye-ra? De hát azt hittem, félsz olyan magasan...- komolyan, még velem sem szállt fel, pedig jóóóóó sok éve ismerjük egymást. Mondjuk egy fiúval teljesen más.. Pláne egy ilyen fiúval.

-Igen, fel.

Elmesélte, hogy egy csomó lesifotós lekapta őket és, hogy amikor felértek a London Eye tetejére, majdnem bepánikolt, mert rájött, hogy komoly tériszonya van. Erre Niall átölelte. Persze ezek után már nem is érezte olyan rosszul magát. :)

-Jaaaaa és amúgy kérdezett valaki felőled is...- célozgatott titokzatosan.

-Mi? Kicsoda?

-Niall azt mondta, hogy Harry konkrétan arra kérte, hogy szerezze meg tőlem a te számodat.

-Hahaha. Nagy poén volt.- tettem a nevetést.

-Bella! Nem vicceltem!- erősködött.

-Jól van, persze.. Na de nekem mennem kell, mert holnap melózom. Majd dumálunk. Szia!

-Bella...

De leraktam. Kicsit gondolkodtam és arra a döntésre jutottam, hogy biztosan nem érdeklődik irántam Harry... kétszer találkoztunk.

Nagyon irigylem Diát, mert azért ő mégis több ideje ismeri a fiúkat, ha csak pár nappal is, de korábban megismerte őket.

Mikor bejelentkeztem Facebookra, sorra jöttek velem szembe a képek Diáról és Niallről. Ahogy sétálnak, ahogy kajálnak és ahogy leszállnak a London Eye-ről.  Hihetetlen aranyosa voltak és hogy láttam, Dián Niall pulcsija volt. Mondjuk nem csodálom, hisz egyszál farmer dzsekiben ment el.

Sok komment is érkezett rájuk, legtöbb kedves komment, hogy biztosan össze fognak jönni, bár volt köztük olyan, amit nem írnék le, mert nem szalagképes...